A fogfehérítő csíkok biztonsága

A fehérítő csíkok biztonságossága gyakran megkérdőjeleződik. Az ok általában az információhiány. Még rosszabb helyzet áll elő, ha a leleteket félremagyarázzák és pletykák terjednek. Biztosan hallottad már a hírt, hogy a fehérítő csíkok tönkreteszik a fogaidat. Tényleg ennyire veszélyesek?

A cikk tartalma:
Mit tartalmaznak a fogfehérítő csíkok?
Hidrogén-peroxid
karbamid-peroxid
PAP – Phtalimidoperoxy-kapronsav

Mit tartalmaznak a fogfehérítő csíkok?

Nem árt, ha először elmondjuk egymásnak, mit tartalmaznak. A fehérítő csíkok leggyakrabban használt hatóanyagai:

• Hidrogén-peroxid
• karbamid-peroxid
• PAP – Phtalimidoperoxy-kapronsav

Beszéljünk többet róluk, és megtudjuk, mennyire biztonságosak ezek a fehérítőszerek. A fehérítőcsíkok biztonságával kapcsolatban leggyakrabban használt kifejezés a fogzománc károsodása .

Hidrogén-peroxid

Tehát kezdjük a hidrogén-peroxiddal. Amikor érintkezik a fogzománccal , behatol annak szerkezetébe, és kölcsönhatásba lép a dentinnel . A dentint sárgásbarna anyagként ismerjük, amely a fogzománc alatt helyezkedik el, és vastagságától függően többé-kevésbé látható a dentin színe. ( Forrás ) Bármilyen drasztikusan is hangzik, a tény az, hogy a hidrogén-peroxid semmilyen módon nem befolyásolja a fogzománc egészségét és minőségét .

A gyakran előforduló érzékenység nagymértékben összefügg a páciens fogainak általános állapotával . Ez azt jelenti, hogy ha sérült és érzékeny fogai vannak, akkor nem számíthat arra, hogy az érzékenység a fehérítés után nem jelentkezik. A fehérítőcsíkok használói általában magukon okozzák ezt az állapotot, ha nem tartják be a gyártó ajánlásait. Ez elsősorban a működési időszak . A páciens hosszabb ideig tartja a csíkot a fogain (gondolva, hogy jobb eredményt ér el), és a probléma megvan. Az érzékenység azonban ebben az esetben is eltűnik néhány nappal a fehérítés után, és két héten belül a fogzománc visszaáll az eredeti állapotába . ( Forrás ) Még ha túlzásba is viszed, nincs olyan mellékhatás, aminek nagyobb jelentőséget tulajdoníthatnánk. Ekkor is csak a fogak átmenetileg fokozott érzékenységéről beszélünk. Ez az állítás egy klinikai vizsgálat eredménye is, amely a fehérítő csíkok biztonságosságára és hatékonyságára összpontosított hosszan tartó hatásmód mellett. ( Forrás )
A hidrogén-peroxid egy másik vizsgálat tárgya is volt, amely a zománc színére és mikrokeménységére gyakorolt ​​hatását vizsgálta. A hatóanyag magasabb koncentrációja hatékonyabbnak bizonyult, mint az alacsonyabb koncentráció, anélkül, hogy jelentős káros hatással lenne a fogzománc felületének mikrokeménységére . ( Forrás )

karbamid-peroxid

Továbbá van egy hatóanyagunk, amely bár a neve hidrogén-peroxidra emlékeztet, nem egészen ugyanaz. A karbamid-peroxid egy fehérítőszer, amely 1:3 arányban tartalmaz hidrogén-peroxidot . Ez azt jelenti, hogy egy 30% karbamid-peroxidot tartalmazó termék 10% hidrogén-peroxidot tartalmaz. A peroxid fokozatosan szabadul fel a karbamid-peroxidból, és lassabban és gyengéden hat, de ugyanolyan hatékonyan . A karbamid-peroxid klinikai értékelése mellékhatások nélkül zajlott, így biztonságosnak nevezhetjük, akárcsak a hidrogén-peroxidot. ( Forrás )

PAP – Phtalimidoperoxy-kapronsav

Többé nem kell kizárólag a hidrogén-peroxidra hagyatkoznia, annak ellenére, hogy nagyszerű eredményeket hoz. A közelmúltban a forradalmian új összetevő, a PAP – Phthalimidoperoxycapronic acid – is áttört a piacunkon. Egyre népszerűbb egy új, bonyolult nevű hatóanyag. Becsül a tulajdonságának. A PAP nem okoz érzékenységet , így érzékeny fogakra is alkalmas . Nem csökkenti a zománc felületi mikrokeménységét és nem okoz nyálkahártya irritációt . ( Forrás ) Biztonsági szempontból összevethető a hidrogén-peroxiddal és a karbamid-peroxiddal. A hatékonyság azonban nem marad el. Egy kettős vak, placebo-kontrollos vizsgálat szerint azonnali fehérítő hatásai vannak . ( Forrás ) Az is, hogy a PAP szerves sav, arra utal, hogy az ezt tartalmazó fehérítő csíkok használata nem annyira idegen az emberi szervezet számára.